Mi áll a Laikák sikerének hátterében a Nemzetközi Földrajzi Olimpián?
Amikor milestone-os diákok tanulmányi versenyeken elért sikereiről számolunk be, sosem mulasztjuk el az alkalmat, hogy a győzelmek apropóján betekintést engedjünk az Intézetnél folyó munkába. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Milestone pedagógiai elvei és gyakorlata olyan, mind elméleti, mind praktikus tudáshoz segítik hozzá a diákokat (természetesen a hagyományos középiskolai oktatás érdemeit nem elvitatva, hanem azokat kiegészítve), amely közvetlenül hozzájárul a versenyeken vagy akár az egyetemi felvételiken elért sikerekhez, azonban messze túl is mutat azokon. Az a komplex, összefüggésekre nyitott és problémamegoldó hozzáállás, amelynek fejlesztése a modulok és a mentorálás elsődleges célja, meghatározó lehet a diákok egész életében, ráadásul a modern tudományos gondolkodást is ez határozza meg. Az interdiszciplináris megközelítés minden tudományterületen kulcsfontosságú, legyen szó filozófiáról, matematikáról, orvostudományról, vagy akár földrajzról.
Múlt hónapban a győri Révai Miklós Gimnázium és a Milestone Intézet végzős diákja, Balogh Zsófi második helyezést ért el a HunGeoContest-en, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete, a Magyar Földrajzi Társaság és a Földrajztanárok Egylete által szervezett országos megmérettetésen. A verseny kiemelt célja, hogy általa kiválasztásra kerüljenek a Nemzetközi Földrajzi Olimpia (iGeo, International Geography Olympiad) négyfős magyar csapatának tagjai; helyezésének köszönhetően az augusztusi játékokon Zsófi is a négy magyar induló egyike lesz. “A HunGeoContest gyakorlatilag az Olimpia kicsiben. A versenyzőknek hasonló feladatokat kell megoldaniuk hasonló feltételekkel, és természetesen angol nyelven” magyarázza Bálint Dóra modulvezető, aki számos diák (köztük Balogh Zsófi) felkészülését segítette már akár az általa tartott Milestone Geography Olympiad Learning Lab-en keresztül, akár a kurzus keretein kívül. Bár a földrajzzal kevésbé aktívan foglalkozó olvasó számára a HunGeoContest neve talán nem sokat mond, az Intézeten belül jól ismert versenyről van szó, az pedig, ahogy Dóra fogalmaz, szinte “hagyomány, hogy milestone-os diákok kerülnek az olimpiai csapatba”.
Az, hogy a Laikák rendszeresen jól szerepelnek a HunGeoContest-en, a megmérettetés jellegéből következik. Hogy ez mit takar, talán Zsófi foglalja össze a legtömörebben: “A legtöbb kérdésre nincs egy jó válasz; a kreativitás és a jó érvelés a fontos”. Jellemző típusfeladat például, hogy a versenyzőknek egy adott földrajzi terület, mondjuk egy város fizikai bejárása és megismerése után (ami a koronavírus teremtette különleges helyzetben digitális bejárássá módosult) speciálisan az adott területre vonatkozó fejlesztési javaslatokat kell tenniük, amelyeket komplex érvekkel kell alátámasztaniuk. Egy ilyen típusú feladat megoldása nem pusztán kiterjedt lexikális tudást igényel számos területről a földtantól a szociológiáig, de azt a képességet is, amellyel a tárgyi tudás gyorsan és eredményesen gyakorlati javaslatokká és tervekké alakítható. Ez a képesség pedig felbecsülhetetlen érték.
“A forráselemzés, a problémamegoldás és az érvelés minden területen fontos, és a Geography Olympiad Learning Lab-en éppen ezeket gyakoroljuk olyan összetett témák tárgyalásával, mint például a klímaváltozás”
– mondja Dóra. A modulvezető szerint az, hogy a Milestone diákjai sikerrel szerepelnek a HunGeoContest-en, nagyrészt annak is köszönhető, hogy az intézeti keretek közt a természet- és társadalomföldrajz összefüggéseiben jelenik meg, és noha ma már szép lassan a magyar földrajzoktatás is ebbe az irányba halad, jelenleg még igen kicsi az esély arra, hogy egy “átlag középiskolai diák” külső segítség nélkül eredményesen tudjon szerepelni egy nemzetközi versenyen. Dóra pedig tapasztalatból beszél: a Pécsi Tudományegyetem doktoranduszaként a hazai verseny szervezője, illetve a magyar olimpiai csapat egyik vezetője is volt, és első kézből láthatta, hogy mire van szükség a sikerhez.
A nemzetközi olimpia magyarországi válogatója, a HunGeoContest angol nyelven zajlik, ami egy olyan speciális szakszókincset igénylő tudományág esetében mint a földrajz komoly extra akadályt jelenthet a nem angol anyanyelvűek számára. “A mateknál ez valószínűleg egyszerűbb eset” fogalmaz Zsófi, hiszen amíg egy matematikai verseny esetében a számok egyetemes nyelve megkönnyíti a versenyzők dolgát, Zsófinak sok időt kellett fektetni az angol szakkifejezések elsajátításába. Dóra szerint azonban megéri a fáradság, hiszen a magas szintű szakértelem és készségek elsajátítása a hozzájuk tartozó angol szókinccsel nem csak az olimpián, de az egyetemi felvételiken és egy esetleges külföldi akadémiai karrier során is óriási előnyt jelenthet.
Zsófi szeretne az érettségi után is földrajzzal foglalkozni (jelenleg elsősorban a várostervezés, a humánföldrajz illetve az energiaföldrajz érdekli), amire komoly esélye van, hiszen egy ajánlatot már kapott a Cambridge-i Egyetem földrajz tanszékéről. Ha azonban úgy adódna, hogy a Brexit utáni helyzetben (amelyben európai uniós állampolgárként már sokkal nehezebb az Egyesült Királyságban ösztöndíjat szerezni, mint korábban) nem lenne lehetősége elfogadni az ajánlatot, Hollandia, illetve a Leideni Egyetem Liberal Arts & Sciences képzése lehet számára a következő lépés. Addig pedig természetesen – az érettségik mellett – aktívan készül az augusztusi Olimpiára. Akárhogy alakuljon is számára a jövő, a Milestone-nak mindenképp hálás, hiszen, ahogy ő mondja,
“A Milestone mutatta meg nekem, hogy mennyire izgalmas is a földrajz”.