Új interjúsorozatunk egy-egy senior diák szemszögéből mutatja be, hogy a Brexit hatására hogyan változtak meg diákjaink preferenciái az egyetemi jelentkezések és az ajánlatok elfogadása tekintetében, kitérve a diákok érdeklődésére, a kiválasztott szakokra és egyetemekre, valamint az ajánlatokat követő döntésükre. Tartsatok velünk, reméljük, elfogadjátok az “ajánlatunkat”!
Regéczy Csermely Blanka – University of Pennsylvania / University of Cambridge
Vajon a University of Pennsylvania évente mindössze 45 diákot fogadó Huntsman Program in International Studies & Business szaka vagy a University of Cambridge Land Economy szaka lesz-e a befutó? Sorozatunk első interjúalanya Regéczy Csermely Blanka, aki osztályfőnöke szerint a Szent István Gimnázium egyik legkiemelkedőbb tanulója, tizedikesként csatlakozott a Milestone Intézethez azzal a szándékkal, hogy orvos szeretne lenni, akárcsak családja legtöbb tagja. A Milestone-ban töltött első éve alatt azonban rájött, hogy ami őt leginkább érdekli, az a földrajz és a közgazdaságtan ötvözete, és a továbbtanulásához is ezt az irányt választaná.
Blanka Milestone Intézetben megtett útja nem mondható szokványosnak, mivel tizenegyedikben lehetősége nyílt arra, hogy Amerikában folytassa tanulmányait az ASSIST ösztöndíj program keretein belül. A Milestone-on keresztül hallott erről a szervezetről, amely a világ számtalan pontjáról kiválasztott tehetséges diákok számára nyújt lehetőséget arra, hogy amerikai privát iskolákban tölthessenek el egy tanévet. Maga a jelentkezési folyamat nagyon hasonlított egy amerikai egyetemi jelentkezéshez, ami már valamelyest bevezette Blankát a rendszer fortélyaiba. Floridában töltött ideje alatt megtapasztalta, hogy az amerikai oktatási rendszer mennyire más a magyarhoz képest. Bizonyos elemek mégsem voltak annyira szokatlanok számára – mint például a szabadon választott modulok lehetősége – hiszen már volt tapasztalata a Milestone flexibilis rendszerével. Amerikában, akárcsak a Milestone-ban, a középiskolai tananyag a diákok egyéni érdeklődési körére van szabva, tehát Blankának lehetősége nyílt arra, hogy specifikus órákat vegyen fel a földrajz és a közgazdaságtan témájában. Emellett ösztöndíjat nyert a Yale Egyetem nyári közgazdaságtan és vezetői képzésére is, amely nagy áttörés volt számára, és tovább erősítette a jövőbeni szakválasztását. A kurzus során többek között olyan témákat kutatott, mint például Fokváros vízhiány problémájának hosszútávú megoldása. Később tanulmányt írt “Lehetséges-e szociálisan befogadó módon fejleszteni a város zöldterületeit?” címmel. Dolgozatában reflektál a mai zöld dzsentrifikáció vitatott témájára és azt vizsgálja, hogy hogyan lehet szociálisan inkluzív módon fejleszteni a városok zöld területeit, ezzel megakadályozva a zöld dzsentrifikációt, és létrehozni egy stabil városi gazdasági helyzetet a városok valódi potenciáljának elérése érdekében. Blanka konklúziója pedig az, hogy a várostervezőknek nem egy piac-fókuszú logikával kell gondolkodniuk, hanem a környezeti fenntarthatóság mellett az emberi jólét hosszú távú előnyeire is gondolniuk kell annak érdekében, hogy elkerüljék a szegregációt.
Így, a sok tapasztalat és a szakirányba való betekintés megszerzése után nem is volt kérdés Blanka számára, hogy jelentkezzen Land Economy szakra, egy olyan egyedi képzésre a University of Cambridge-en, ami magában foglalja a környezetgazdaságtant, környezetjogot, gazdasági pénzügyeket és erőforrás menedzsmentet, ezáltal kombinálva Blanka érdeklődési körének összes ágát. A tavaly megjelent hírek a Brexit következményeként érvénybe lépő változásokról viszont nagyban befolyásolták döntését. A diákhitel lehetőségének hiánya miatt Blanka úgy döntött, hogy nemcsak Angliába, hanem Amerikába is beadja az egyetemi jelentkezését, és ugyan reménykedik az ösztöndíjakban, ám nagyobb hangsúlyt fektet az amerikai jelentkezésére. Ezzel nem volt egyedül. A Brexittel járó intézkedések minden diák számára nagy törést jelentettek, senki nem gondolta, hogy éppen az ő évfolyama lesz az, amelyet már érinteni fognak a változtatások. Így Blanka milestone-os baráti köréből sokan mások is olyan európai országokra fókuszáltak a jelentkezéskor, mint például Dánia, Hollandia vagy Németország, és az USA-ba való jelentkezés iránt is megnőtt az érdeklődés. Idén kifejezetten sok diák jelentkezett Amerikába a Milestone-ból, akiknek az intézet egy minden trimeszterben elérhető SAT felkészítő kurzussal és információs bemutatókkal segített.
Az amerikai early decision rendszeren keresztül Blanka a University of Pennsylvania-ra jelentkezett, ahova már felvételt is nyert. Szerinte nagyon nehéz eldönteni, hogy az ember melyik amerikai egyetemre szeretne járni, hiszen sok közülük világszinten is top egyetemnek számít, valamint szabadon lehet kombinálni a szakokat, tehát bármelyiken szinte bármit lehet tanulni. Így Blanka főképp személyes okokból választotta a University of Pennsylvania-t: fontos volt számára, hogy az egyetem nagyvárosban legyen, és hogy itthoni tevékenységeit is tudja ott folytatni, mert van az egyetemnek argentin tangó klubja, valamint van lehetőség arra is, hogy hátrányos helyzetű gyerekeknek úszást oktasson, ahogyan szabadidejében itthon is teszi. Angliában pedig az öt egyetem közül, ahova Blanka jelentkezett, eddig a University of Cambridge-től, a University College London-tól (UCL) és a University of St Andrews-tól kapott már ajánlatot, és még válaszra vár a London School of Economics-tól (LSE) és a University of Edinburgh-tól.
A bizonytalan angliai ösztöndíj-kilátások miatt Blanka várhatóan a University of Pennsylvania-n fogja folytatni tanulmányait. Itt a Huntsman Program in International Studies & Business duális szakon fog tanulni, ami két diplomát ad: az egyiket közgazdaságtanból, a másikat pedig nemzetközi tanulmányokból. A szaknak része egy kötelező külföldi félév és egy intenzív nyelvi kurzus is, ahol Blanka a spanyolt választotta fő nyelvének, amiből 9. helyezést ért el az OKTV-n. A Huntsman Program olyan nemzetközi látásmódú diákokat nevel, akik kiemelkedő tagjává válnak a társadalomnak, kreatív innovátorok és etikus vezetők lesznek az Egyesült Államokban és a világon. Figyelembe véve, hogy a rendkívül versenyképes szakra mindössze 45 diákot vesznek fel évente az egész világról, nagyon nagy eredmény, hogy Blanka közöttük tudhatja magát. Diplomájának megszerzése után olyan karriert szeretne építeni, amelyben környezettudatos elveket tud integrálni az üzlet világába, különösen a fenntartható városfejlődés keretében.
Blanka azt is hozzátette, hogy bár az él a köztudatban, hogy nagyon drága az amerikai oktatás, kevesebben tudnak arról, hogy az egyetemek egy megadott rendszer alapján objektívan számolják ki a diák családjának anyagi szükségletét. Az ösztöndíjak kiosztása a tandíjra és megélhetésre pedig eszerint történik, így hátrányosabb anyagi helyzetű diákoknak is lehetőségük nyílik amerikai egyetemek elvégzésére. Nagyban segítette Blanka döntését, hogy megkapta a tandíj és megélhetési költségek nagy részét ösztöndíjként, tehát elérhető áron tudna majd az Egyesült Államokban tanulni. A kérdés tehát most az, hogy Blanka a már biztos helyét fogja-e választani a University of Pennsylvania-n ahol a tanulmányai anyagilag fedezve lennének, vagy a University of Cambridge-nél marad, ahol az anyagi kilátások még bizonytalanok. Sok sikert kívánunk Blankának a döntéshez, és gratulálunk az eddig elért kitűnő eredményeihez!