A „nyelvészet” kifejezésről valószínűleg legtöbben a középiskolai nyelvtanórákra asszociálunk, vagyis nyelvtani szabályok tanulására, helyesírás-gyakorlásra, netalán ágrajzok készítésére. Amint azonban a Milestone Intézet „Cursing” modulja sikeresen megmutatta, ez egy téves feltételezés. A nyelvészetben sokkal több van, mint ahogy gondolnánk!

A Milestone Intézet azon elképzelésével összhangban, hogy a hallgatók többféle tudományterülettel ismerkedjenek meg népszerű és releváns témákon keresztül, jött létre a „Cursing” nevezetű modul. Ugyanis ebben a szokatlan témájú modulban a hallgatóknak lehetőségük volt interdiszciplináris módon felfedezni a káromkodás jelenségét, a nyelvtudomány, a pszichológia és a szociológia együttes alkalmazásával. Dr. Szlávi Anna, a modul vezetője, a lehető leginteraktívabbá és praktikusabbá akarta tenni ezt a modult, ezért ahelyett, hogy kizárólag a káromkodás mögötti elméleteket vitatnák meg a diákok az órákon, házi feladatként káromkodásokat is kellett keresniük a mindennapjaikból – filmekből, sorozatokból, könyvekből vagy közösségi médiából – és hetente be kellett írniuk őket az Anna által létrehozott Excel adatbázisba. A cél 50 szó összegyűjtése volt a modul 8 hete alatt; azonban az összes hallgató meghaladta a várakozásokat és többet gyűjtött az előírtnál – egy hallgatónak 160 szót sikerült gyűjtenie. Így összesen 582 szót gyűjtöttek a diákok! Tekintettel a sokféle érdeklődési körre, a diákok különböző nyelvekből – pontosan 21 nyelvből – gyűjtöttek káromkodásokat, amelyek közt az angol, a magyar, a francia, a német, a finn, a thai, a mandarin, a kantoni, a japán és a koreai is szerepelt. Az Excel adatbázisban a káromkodásokat sokféle szempont szerint kategorizáltak, például a káromkodás három fő típusa szerint, melyek: 1) tabu, 2) szitokszó és 3) istenkáromlás. Az összegyűjtött szavak 55%-a az első kategóriába tartozott, míg a második kategóriában a leggyakoribb szavak valamilyen mentális fogyatékosság kifejezésére utaltak, például ilyen volt a retardált szó használata.

Ez a hihetetlen adatbázis, amelyet a Milestone Intézet hallgatói állítottak össze, nemcsak szórakoztató és hasznos tevékenységként szolgált a modul során, hanem további kutatások alapjául is szolgálhat. Anna bevezette a diákokat a megfelelő kutatási procedúra rejtelmeibe, és példákat adott nekik arra, hogy mit kell figyelembe venni egy kutatás során; például mennyire fontos meghatározni azokat a fő szempontokat, amelyekre összpontosítani kívánja az ember a kutatását, valamint, hogy biztos alapokon nyugvó, strukturált és jól működő módszertanunk legyen. Anna ezt fektette gyakorlatba azáltal, hogy legördülő listákat hozott létre a fent említett kategóriákhoz, amely nemcsak segítette a hallgatók munkáját, de egy erős rendszertani alapot is adott a kutatásnak. Ezenkívül, a tanfolyam közepén néhány tényadatot is bemutatott a hallgatóknak az addig összegyűjtött szavakról, és a hallgatókat bevonva, együtt elemezték a tendenciákat, amely által a diákok meg tudták tapasztalni a különböző elemzési szempontokat egy kutatás során.

A modul végén a hallgatók a kutatásuk eredményéről esszéket írtak, amelyek például az egyik nyelv káromkodási tendenciáira összpontosítottak vagy a beszédben használt leggyakoribb szavak feltárásával vizsgálták meg, hogy melyik nem káromkodik többet. Annának az volt az ötlete, hogy a beküldött esszék alapján a hallgatók egy részét eljuttassa egy nyelvészeti konferenciára, hogy valóban meglegyen a fáradságos munkájuk gyümölcse, és megtapasztalják milyen egy szakmai nyelvészeti körben mozogni. Sajnos azonban a konferencia testülete nem engedélyezte a középiskolás diákok részvételét, de Anna határozott elképzelése, valamint a hallgatók elképesztő és rendkívüli munkája arra késztette a szervezőket, hogy 2021-ben ennek a korosztálynak is rendezzenek egy ’junior’ konferenciát. Mennyire csodálatos eredmény ez?

Érdekes megemlíteni azt is, hogy a modul elején csak egy hallgató ismerte el, hogy szokott káromkodni, sőt néhányan még azt is mondták, hogy a környezetükben senki sem káromkodik. A modul elvégzése után viszont egyértelműen láthatóvá vált, hogy a káromkodás egy gyakori jelenség, és jelen van az életünkben, bár előfordulhat, hogy néhány szót nem is tekintünk káromkodásnak, vagy nem figyelünk a káromkodások használatára. Ez egy természetes emberi hajlam, amely kutatások szerint valóban egészséges, hasznos a stressz kezelésében, és gazdagíthatja a nyelvi repertoárunkat. Ez azonban csak addig egy jó módszer a stressz levezetésére, amíg nem bántjuk vele egymást, és kizárólag az önkifejezés eszközeként szolgál. A következő tanévben, Anna egy másik roppant izgalmas modult fog oktatni, „Linguistic Code Breaking” néven, amelyben a diákok trükkös feladványokat fognak megoldani a nyelvészet segítségével.