Wisdom Within – Tanulságok Afrikából

március 19, 2020 | Orsi Lányi

Romics Katalin egykori mentorunk az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet munkatársaként a világ számos országában segítette a segélyszervezet munkáját. Fotósként ezeket az élményeket meg is örökítette, képei Wisdom Within címmel a MoM Kult-ban és a kiállítás Facebook oldalán tekinthetők meg. Katit tapasztalatairól, a kiállításról és az afrikai járványokkal kapcsolatos tanulságokról kérdeztem.

Kezdjük is az aktualitásokkal: Afrikában szinte mindennaposak a járványok, amiket többnyire sikeresen kezelnek, talán a mostani krízishelyzetben tanulhatnánk tőlük valamit.
Igen, ahogy mondod, mivel ott sok járvány fordul elő, már nagy a rutin. Az ebola kezdetekor, ahogy most a koronavírus idején is, az éttermek és boltok azonnal kézmosó, kézfertőtlenítő állomásokat helyeznek az ajtók elé, így csak tiszta kézzel lehet belépni. De ugyanez jellemző például a buszpályaudvarokra is. A határokon vagy reptereken azonnal kérdőívekkel és lázméréssel szűrik a fertőzötteket. Tehát a felkészülés gyorsasága ami példaértékű – és ez sok esetben sokak életét mentheti meg. Mindemellett pedig a hiteles és pontos tájékoztatás, és a közösségek bevonása az, ami nagyon fontos.  

Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segítő szervezet munkatársaként jártad körbe  Afrikát és az ottan tapasztalataid alapján született meg a Wisdom Within kiállítás. Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a szervezettel?
A CEU Business School-on kezdett megfogalmazódni bennem, hogy nem a színtiszta bizniszhez húz a szívem, hanem fontos számomra, hogy a munkám értéket is képviseljen. Az itthoni és külföldi önkéntes és segítő munkáim pedig végleg meggyőztek: a suli elvégzése után jelentkeztem az MSF-hez (Médecins Sans Frontières, Orvos Határok Nélkül). Arra is rá kellett jönnöm, hogy nem a nagy és bürokratikus nonprofit szervezetek között kell keresgélnem, hanem egy sokkal punk-abb meló való nekem, ahol ténylegesen a terepen kell dolgozni a helyi közösségekkel együtt. Majdnem 5 évbe telt mire sikerült bekerülnöm, onnan pedig még egy év volt mire az első misszióra elindulhattam.

Milyen szerepet töltesz be a szervezetben?
Logisztikus vagyok, feladatom hogy a főleg helyiekből álló logisztikai csapatot vezessem és együtt előteremtsünk minden olyan eszközt és szolgáltatást, amire az egészségügyi csapatnak szüksége lehet a gyógyítás során. Tehát a gyógyszerektől, az autókon át, az élelemig mindent intézek. Ezt pedig pontos rendelésekkel, tárgyalásokkal, vámoltatással, szállítmányozással és raktározással érjük el. 

A fotózás hogyan vált a munkád részévé?
Sokáig kerestem olyan csatornát amin keresztül meg tudok osztani olyan érzéseket, gondolatokat, amikre nem mindig találok szavakat. Az utazásaim során kezdtem el képeket készíteni, és mára már szenvedéllyé vált, hogy egy-egy érdekes helyzetről vagy sztoriról legyen egy jó kockám, amit megmutathatok másoknak.

Mesélj kicsit a tapasztalataidról! Milyennek láttad Afrikát?
Az első, amit megtanultam, hogy nincs olyan, hogy “Afrika”. Egy hatalmas kontinensről beszélünk, amiben minden ország teljesen más, sőt még országon belül is rengeteg különböző kultúra, nyelv és hagyomány létezik. Ez a változatosság és gazdagság lenyűgöző. Afrika egyes részei pedig rohamosan fejlődnek, sok olyan területen van, ami számunkra példa lehetne, ilyen például a vállalkozásfejlesztés. Ruandában vagy Kenyában rengeteg innovációs hub működik, ahol startupok munkáját segítik. Emellett sok jó példa van arra is, hogy hogyan lehet hatékonyan támogatni a környezetvédelmet. Szintén ebben a két országban már évek óta be vannak tiltva az egyszer használatos műanyagok.

Hogyan született meg a kiállítás ötlete?
Nagyon felháborít, hogy Afrika országairól vagy csak az utazós szafaris képeket láthatjuk, vagy a szegénységről és agresszióról szóló hatásvadász beszámolókat, melyek teljesen hamis képet adnak. Arról nem is beszélve, hogy az ott élőkre is visszahatnak, hiszen ők is csak azt látják magukról, hogy csak a „fehér ember” segíthet rajtuk. Rengeteg segélyszervezet érdeke ennek a képnek a fenntartása  és némely önkéntes programot hirdető cégnek, sőt kormányprogramoknak is, mivel így lehet növelni az adakozásokból származó bevételeket. Csak sokszor akiknek mi akarunk segíteni, jó pár dologban előttünk járnak.
Ezért is született meg a kiállítás, ahol én csak pozitív üzeneteket szerettem volna megmutatni Afrikáról. Példákat, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy mi mennyit tanulhatunk Afrika egyes térségeitől. És remélem, hogy mindezt az üzenetet, jó fotókkal adhatom át. 

Kinek ajánlod a kiállítást?
Mindenkinek aki Afrika nem sablonos oldalát meg szeretné ismerni.

Sokéves mentori tapasztalatod van a Milestoneban, mit üzennél a diákoknak, mit tehetnek azokért akik embert próbáló körülmények között élnek.
Nagyon fontosnak tartom a más környezetbe való utazást és ottani tapasztalatszerzést. Mégis aki önkénteskedni akar, nagyon óvatosan és körültekintően válasszon ehhez szervezetet, mert sok ilyen lehetőség több kárt tesz a helyi közösségekben, mint hasznot. Az érdeklődőknek azt tanácsolom, hogy csak olyan munkát vállaljon el, amihez tényleg ért (például a tanítást és az árvaházi gondozást is csak olyan végezze, aki szakértő), és érdemes olyan szervezet munkájába becsatlakozni, akik régóta jelen vannak,, ismerik a helyi  igényeket és az önkénteskedés után sem szűnnek meg, nem hagyva rossz nyomot a helyi lakosokban. Ha van rá lehetőség, ajánlom, hogy egyetem alatt válasszanak a diákok afrikai csereprogramot vagy gyakornoki helyet, mert rengeteget lehet alatta tanulni, főleg saját magunkról.
A gyakornoskodáson és az önkéntességen kívül pedig ajánlom, hogy akár a zsebpénz töredékével, akár egy kávé árával is, de támogassunk megbízható és átlátható nonprofit és civil szervezeteket. A lehetőségek megkeresésében pedig biztos vagyok, hogy a Milestone munkatársai tudnak segíteni. 

A Wisdom Within – Tanulságok Afrikából kiállítás a koronavírus ellenére március végéig megtekinthető a MoM Kult-ban, de a kiállítást nyomon követhető otthonról is a következő Facebook oldalon:
https://www.facebook.com/events/212596820111037/

Romics Katalin egykori mentorunk az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet munkatársaként a világ számos országában segítette a segélyszervezet munkáját. Fotósként ezeket az élményeket meg is örökítette, képei Wisdom Within címmel a MoM Kult-ban és a kiállítás Facebook oldalán tekinthetők meg. Katit tapasztalatairól, a kiállításról és az afrikai járványokkal kapcsolatos tanulságokról kérdeztem.

Kezdjük is az aktualitásokkal: Afrikában szinte mindennaposak a járványok, amiket többnyire sikeresen kezelnek, talán a mostani krízishelyzetben tanulhatnánk tőlük valamit.
Igen, ahogy mondod, mivel ott sok járvány fordul elő, már nagy a rutin. Az ebola kezdetekor, ahogy most a koronavírus idején is, az éttermek és boltok azonnal kézmosó, kézfertőtlenítő állomásokat helyeznek az ajtók elé, így csak tiszta kézzel lehet belépni. De ugyanez jellemző például a buszpályaudvarokra is. A határokon vagy reptereken azonnal kérdőívekkel és lázméréssel szűrik a fertőzötteket. Tehát a felkészülés gyorsasága ami példaértékű – és ez sok esetben sokak életét mentheti meg. Mindemellett pedig a hiteles és pontos tájékoztatás, és a közösségek bevonása az, ami nagyon fontos.  

Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segítő szervezet munkatársaként jártad körbe  Afrikát és az ottan tapasztalataid alapján született meg a Wisdom Within kiállítás. Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a szervezettel?
A CEU Business School-on kezdett megfogalmazódni bennem, hogy nem a színtiszta bizniszhez húz a szívem, hanem fontos számomra, hogy a munkám értéket is képviseljen. Az itthoni és külföldi önkéntes és segítő munkáim pedig végleg meggyőztek: a suli elvégzése után jelentkeztem az MSF-hez (Médecins Sans Frontières, Orvos Határok Nélkül). Arra is rá kellett jönnöm, hogy nem a nagy és bürokratikus nonprofit szervezetek között kell keresgélnem, hanem egy sokkal punk-abb meló való nekem, ahol ténylegesen a terepen kell dolgozni a helyi közösségekkel együtt. Majdnem 5 évbe telt mire sikerült bekerülnöm, onnan pedig még egy év volt mire az első misszióra elindulhattam.

Milyen szerepet töltesz be a szervezetben?
Logisztikus vagyok, feladatom hogy a főleg helyiekből álló logisztikai csapatot vezessem és együtt előteremtsünk minden olyan eszközt és szolgáltatást, amire az egészségügyi csapatnak szüksége lehet a gyógyítás során. Tehát a gyógyszerektől, az autókon át, az élelemig mindent intézek. Ezt pedig pontos rendelésekkel, tárgyalásokkal, vámoltatással, szállítmányozással és raktározással érjük el. 

A fotózás hogyan vált a munkád részévé?
Sokáig kerestem olyan csatornát amin keresztül meg tudok osztani olyan érzéseket, gondolatokat, amikre nem mindig találok szavakat. Az utazásaim során kezdtem el képeket készíteni, és mára már szenvedéllyé vált, hogy egy-egy érdekes helyzetről vagy sztoriról legyen egy jó kockám, amit megmutathatok másoknak.

Mesélj kicsit a tapasztalataidról! Milyennek láttad Afrikát?
Az első, amit megtanultam, hogy nincs olyan, hogy “Afrika”. Egy hatalmas kontinensről beszélünk, amiben minden ország teljesen más, sőt még országon belül is rengeteg különböző kultúra, nyelv és hagyomány létezik. Ez a változatosság és gazdagság lenyűgöző. Afrika egyes részei pedig rohamosan fejlődnek, sok olyan területen van, ami számunkra példa lehetne, ilyen például a vállalkozásfejlesztés. Ruandában vagy Kenyában rengeteg innovációs hub működik, ahol startupok munkáját segítik. Emellett sok jó példa van arra is, hogy hogyan lehet hatékonyan támogatni a környezetvédelmet. Szintén ebben a két országban már évek óta be vannak tiltva az egyszer használatos műanyagok.

Hogyan született meg a kiállítás ötlete?
Nagyon felháborít, hogy Afrika országairól vagy csak az utazós szafaris képeket láthatjuk, vagy a szegénységről és agresszióról szóló hatásvadász beszámolókat, melyek teljesen hamis képet adnak. Arról nem is beszélve, hogy az ott élőkre is visszahatnak, hiszen ők is csak azt látják magukról, hogy csak a „fehér ember” segíthet rajtuk. Rengeteg segélyszervezet érdeke ennek a képnek a fenntartása  és némely önkéntes programot hirdető cégnek, sőt kormányprogramoknak is, mivel így lehet növelni az adakozásokból származó bevételeket. Csak sokszor akiknek mi akarunk segíteni, jó pár dologban előttünk járnak.
Ezért is született meg a kiállítás, ahol én csak pozitív üzeneteket szerettem volna megmutatni Afrikáról. Példákat, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy mi mennyit tanulhatunk Afrika egyes térségeitől. És remélem, hogy mindezt az üzenetet, jó fotókkal adhatom át. 

Kinek ajánlod a kiállítást?
Mindenkinek aki Afrika nem sablonos oldalát meg szeretné ismerni.

Sokéves mentori tapasztalatod van a Milestoneban, mit üzennél a diákoknak, mit tehetnek azokért akik embert próbáló körülmények között élnek.
Nagyon fontosnak tartom a más környezetbe való utazást és ottani tapasztalatszerzést. Mégis aki önkénteskedni akar, nagyon óvatosan és körültekintően válasszon ehhez szervezetet, mert sok ilyen lehetőség több kárt tesz a helyi közösségekben, mint hasznot. Az érdeklődőknek azt tanácsolom, hogy csak olyan munkát vállaljon el, amihez tényleg ért (például a tanítást és az árvaházi gondozást is csak olyan végezze, aki szakértő), és érdemes olyan szervezet munkájába becsatlakozni, akik régóta jelen vannak,, ismerik a helyi  igényeket és az önkénteskedés után sem szűnnek meg, nem hagyva rossz nyomot a helyi lakosokban. Ha van rá lehetőség, ajánlom, hogy egyetem alatt válasszanak a diákok afrikai csereprogramot vagy gyakornoki helyet, mert rengeteget lehet alatta tanulni, főleg saját magunkról.
A gyakornoskodáson és az önkéntességen kívül pedig ajánlom, hogy akár a zsebpénz töredékével, akár egy kávé árával is, de támogassunk megbízható és átlátható nonprofit és civil szervezeteket. A lehetőségek megkeresésében pedig biztos vagyok, hogy a Milestone munkatársai tudnak segíteni. 

A Wisdom Within – Tanulságok Afrikából kiállítás a koronavírus ellenére március végéig megtekinthető a MoM Kult-ban, de a kiállítást nyomon követhető otthonról is a következő Facebook oldalon:
https://www.facebook.com/events/212596820111037/