Az alábbi interjú március 2-án készült, és akkori helyzetnek megfelelő információkat tartalmazza. Az Intézet COVID-19 oldalán tesszük közé a témában tett intézkedéseinket és nyílvános nyilatkozatainkat. Emellett mindenkinek ajánljuk a figyelmébe a koronavírussal kapcsolatos kormányzati tájékoztató honlapot, amelyen naprakész információk találhatók a járványról, a megelőzésről és egyéb fontos tudnivalókról.
Kollégánkkal, Dr. Molnár Orsolya evolúcióbiológussal és a Milestone Lower House (alsó tagozat) vezetőjével a koronavírushoz kapcsolódó legfontosabb kérdésekről beszélgettünk. Orsolya az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának kutatójaként azon dolgozik, hogy a járványok, így többek között a koronavírus elterjedését megakadályozza, és az elmúlt hetekben számos médiumban is megosztotta ismereteit a témában.
Kezdjük az alapoknál: Mi a koronavírus?
Olyan, hogy “a koronavírus” nem létezik. A koronavírusok családjába rendkívül sok vírustörzs tartozik, ezek egy része okoz emberi megbetegedéseket, más része nem, vagy legalábbis nem tudjuk még róluk. A mostani fertőzés okozója egy újonnan megjelenő törzs, amely nagy valószínűséggel valamilyen állati hordozóból fertőzött át emberekre. Összehasonlításképp elmondom, hogy ugyanúgy koronavírus törzs okozza például a náthát, de a SARS fertőzést is, ami egy sokkal komolyabb légúti megbetegedés.
Hogyan terjed a vírus?
A ma ismert koronavírusok mind cseppfertőzéssel terjednek. Ez azt jelenti, hogy fertőz testnedveken, nyálon, tüsszentésen, köhögésen, izzadtságon keresztül is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden köhögő emberben ott van ez a típusú koronavírus, csak a már megfertőzött betegekből jut át újabb szervezetekbe ilyen módon.
Hogyan tudunk védekezni?
Megelőzésről szoktak beszélni, de megelőzés alatt mi a járványkitörés megakadályozását értjük. Ha már elindult a fertőzés, csak a fertőzés elkerülése lehetséges. A fertőzést jelenleg úgy tudjuk elkerülni, hogy nem megyünk érintett területekre. A hozzánk jelenleg legközelebb eső ország, ahol nagy számban vannak fertőzöttek, Olaszország, annak is az északi része. Ide egyelőre nem javasolt menni, ha befizetett utazásunk van, akkor is inkább tegyük át, ne kockáztassunk.
Ha mégis muszáj olyan területekre mennünk, ahol nagy forgalmú repülőtereken kell átszállnunk, akkor fontos a rendszeres kézmosás, akár úti kézfertőtlenítővel. Azt is szoktuk javasolni, hogy ilyen helyeken ne üljünk be étterembe, hanem lehetőleg zárt csomagolású ételeket, italokat fogyasszunk.
Érdemes maszkot viselnünk?
A maszk a semminél csak egy kicsivel jobb. Nem óv meg az esetlegesen ránk tüsszentett vírusoktól. Abban segít, hogy felfogja az általunk kitüsszentett kórokozók egy részét. Minden vírusra igaz, hogy azok a mikroszkopikus cseppek, amik a vírusokat tartalmazzák, a maszk és a bőrünk közötti résen, vagy a szem nyálkahártyán keresztül is bejuthatnak a szervezetbe.
Mennyire veszélyes a valóságban ez a vírus?
A vírus halálozási aránya jelenleg három százalék. A fertőzés elsősorban az idősebbeket, az 55-60 év felettieket, és a krónikus betegeket veszélyezteti. Az tehát semmiképpen sem aggály, hogy tömeges, súlyos megbetegedéseket fogunk látni. Az egyetlen igazi veszély, hogy tünetmentes hordozóként megfertőzünk egy arra érzékeny személyt.
Mennyire hihetünk a hivatalos számoknak a megbetegedéseket illetően?
Jelen pillanatban több, mint 90 000 megerősített eset van világszerte. Erről az adatról tudni kell, hogy ezek az emberek azok, akik tüneteket mutattak, emiatt egészségügyi ellátást kértek valamilyen egészségügyi intézetből, és a tőlük vett minta pozitív lett. Mivel ez a koronavírus törzs szerencsére nagyon alacsony halálozási rátát mutat, ezért azok az emberek, akik komoly tüneteket produkáltak, kisebbségben vannak, és közülük sem került mindenki egészségügyi ellátó rendszerbe. A valóság tehát az, hogy valószínűleg sokkal többen kapták meg a vírust, akiket azonban nehéz azonosítani, mivel semmi nem árulja el a fertőzés jelenlétét.
Magyarországon mire kell számítanunk?
Nem tudjuk, hogy Magyarországon jelenleg milyen számban van lappangó megbetegedés az ismert eseteken túl. Az, hogy itt tömeges egészségügyi károkat okozzon a fertőzés, nem valószínű, mivel a kormány és a tisztifőorvosi szolgálat már most is számos óvintézkedést léptetett életbe. 2020. március 4-én elérhetővé vált a koronavirus.gov.hu weboldal, ahol a nyomon követhetjük a járvány terjedését.
Meg tudjuk-e önmagunk állapítani a tünetek alapján a különbséget influenza és a koronavírus között?
A légúti tünetekből semmiképpen sem. Az erről keringő ötletek, hogy a köhögés, vagy az orrfolyás alapján el lehet különíteni a különböző kórokozókat, nem megalapozottak. Az egyetlen tünet, amit még nem írtak le koronavírus esetén, de például az influenzára sokszor jellemző, az a hányás és hasmenés. Ilyen tünetek esetében csökken a valószínűsége, hogy koronavírussal van dolgunk. Tesztet akkor érdemes csinálni, ha a fertőzött területeken töltöttünk időt és/vagy tüneteket észlelünk.
Diákjaink mostanában viszonylag gyakran utaznak külföldre konferenciák vagy nemzetközi versenyek keretében. Milyen óvintézkedéseket javasolsz nekik?
Nekik is azt javaslom, hogy a magasan fertőzött területekre, Kínába és térségébe, valamint Észak Olaszországba, Ausztrián belül Tirol környékére lehetőleg most ne utazzanak, illetve ezen területeket ne is érintsék. Ha mégsem tudják kihagyni az utat, akkor mindenképp tartsák be azokat a higiéniai előírásokat, amiket korábban említettem: a rendszeres kézmosást és csak csomagolt élelmiszerek fogyasztását. Rájuk is vonatkozik, hogy lehetőleg a reptéri éttermekbe ne üljenek be étkezni. Ezeken túl egyelőre nem szükséges intézkedéseket tenniük, de érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a járványról szóló híreket, mivel a helyzet változásával az előírások is módosulni fognak.
Az óvintézkedésekről és az megelőzésről ITT olvashattok bővebben.